Gazdálkodj okosan!

Mi az uzsora? Mi lehet az uzsora tárgya? Mennyi időre ad kölcsön az uzsorás, és vajon mennyi a kölcsön kamata? Jellemzően kik azok, akik ilyenfajta anyagi segítségre szorulnak, és annak jellemzően áldozatául esnek? És vajon mi történik akkor, ha a kölcsönkapott pénzt valaki nem tudja visszafizetni? Többek között ezeket a kérdéseket tette fel az interaktív előadás indításaként Fekete Rita, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársa egy középiskolás csoportnak. 2014. január 31-én zajlott ugyanis a legújabb Vészfék-projektnap Pécsett, a Forrás Szakiskolában. Az egyik teremben a rendőr-alezredes asszony vezetése alatt élénk beszélgetés alakult ki az említett témáról. Kiderült: bár a fiataloknak volt fogalmuk a kölcsönadás-kölcsönfelvétel e formájáról, mégis hasznosnak bizonyult, hogy a szakember érzékletes példák segítségével hívta fel a figyelmüket annak súlyos veszélyeire.

Eközben egy másik teremben háztartásgazdálkodásról, családi költségvetésről, fogyasztási szokásokról zajlott előadás. Heindl Péter jogász többek között arról világosította fel a diákokat, hogy jó óvatosnak lenniük akkor, amikor gyanúsan alacsony kamat és törlesztőrészlet fejében kínálnak bizonyos cégek hitelt. Az ilyen esetek mögött a szakember szerint ugyanis úgynevezett „fogyasztói csoportokat” szervező cégek bújhatnak meg. Ezek a törvény által szabályozatlan vállalkozások félrevezető taktikákkal verik át az eladósodott, egyéb kiutat nem találó embereket.

A harmadik helyiségben pedig több padot is össze kellett tolni ahhoz, hogy ki lehessen teríteni azt az óriás-társasjátékot, amelyet szocioploynak hívnak. Ebben a játékban a pécsi Esélyek Háza vezetője, Koska Éva segítségével a fiatalok kipróbálhatták, mire futja az alkalmi munkából, GYES-ből, segélyből, családi pótlékból szerzett jövedelem. A játék egyes mezői egy átlagos hónap napjait jelképezték. Olyan nem várt, mégis lehetséges kiadások terhelték a családi büdzséjüket, mint például, hogy a kismamának a rossz táplálkozás miatt elapadt a teje, ezért a kisbabájának tápszert kellett vennie. A szocioply azért is tűnt hasznosnak, mert – miközben a játékosoknak kockadobások segítségével a tartósan munka nélkül lévők jövedelmi viszonyai között kellett túlélniük az adott hónapot – a diákok valós képet kaptak arról, mennyire nehéz sokezer hátrányos helyzetű felnőttnek megtalálnia az egyensúlyt a havi bevételek és a kiadások között – lehetőleg banki hitel vagy épp uzsorakölcsön nélkül.

A negyedik osztályteremben az energiatakarékosság, a környezettudatosság és a fogyasztói szokások voltak a központi témák. Ezeket játékos formában járhatták körül a fiatalok, mégpedig egy tanár és az iskolai szociális munkás segítségével. A játék lényege az volt, hogy a diákok adott pénzösszegből licitálhattak különböző tárgyakra. Megfigyelhető és tanulságos volt mindannyiuk számára az, hogy társaik milyen fogyasztási cikkekre költenek a legszívesebben, mennyit és miért. A foglalkozást közös tapasztalatcsere zárta.